Hellobello!
Szünetem van, bibibííí! Így aztán, hogy ennyi rengeteg idő szakadt rám, megpróbálom hasznosan kitölteni (blog—jeeee) lehet örülni!
Michiganből hazatérvén, már tudjátok, hogy a San Francisco reptéren 5 órát kellett várnom a többiekre, majd pedig még 1 órába telt, hogy a csomagot megkapjuk, majd még egy félórába, hogy kiérjünk a reptérről. Képzelhetitek a méreteket. Legközelebb lefotózom, ígérem.
Másnap reggel pedig olyan mosott rongyként ébredtem, amilyennek kötelező volt lennem ezután a hét után: utazási izgalmak és idők, időeltolódás kétszer is, még az elsőt meg se szoktam, mire vissza kellett szokni a nyugati parthoz megint; aztán meg felkelni másnap iskolába. Kész öngyilkosság volt, de megcsináltam. Igazából nem sok mindenre emlékszem abból a hétfőből, csak arra, hogy annyi kedves bókot kaptam a kinézetemre, hogy már a nap végére nem is számoltam…
December 1: Új képen kezdtem el a fotózás órámon dolgozni. Nem volt egyszerű munka, mert a negatív elég finom és vékony, ami azt jelenti, hogy elég sötétre sikeredett. Nem egyszerű ám fényképezni ezekkel a régi gépekkel. De imádom ezt az órát, ha tehetem az ebédidőmet meg a napközit is ott töltöm, és folyton dolgozok. Ráadásul olyan képeim vannak, hogy minden egyesnél legalább 3 új eljárást kell megtanulnom, ahhoz hogy az sikeresen kerüljön a papírra. Sokszor elegem van és kiborulok, meg néha amikor kijövök a sötétből a fényre, és visszanyerem a látásom és megpillantom a tökéletes remekművet a kezem között, akkor bizony sikoltozok! Aztán odasereglenek a többiek, akikkel együtt dolgozom és visítanak velem!! Jobb érzés nincs is annál, amikor érzed, hogy sok erőt, energiát és figyelmet szenteltél valamire, ami végül sikerült. Apróság, de mégis szuper. :)
December 3: Csütörtök lévén Rotary meeting! Úgy, ahogy mindig, gyorsan elkészültem jazz óra után és elindultam a közeli szállodába, ahol a gyűléseket tartjuk. Ott üdvözöltem mindenkit, mosolyogtam, kérdezősködtem, mint ahogy mindig, kicsit a középpontban voltam. Hihi. Leültünk, ettünk és már épp kezdtem unni magam, amikor a counsellorom szót kért, közvetlen mellőlem.
Elmondta, hogy márciusban lesz egy Rotary szervezésű nyaralás Hawaii-ra, amire én jelentkeztem és amihez még 955 dollárt kell fizetnem. Mindezek után pedig a klub segítségét kérte, hogy amikor körbeadják a kalapot, legyenek bőkezűek. Én eközben ott ültem teljesen hitetlenkedve, egyszerűen nem fogtam fel, hogy ez velem történik. Ráadásul pont előtte való nap mondtam anyának, hogy az árat felemelték 255 dollárral, és nem igazán tudtuk, hogy hogyan fizetjük majd ki ezt a rengeteg pénzt januárig. Még ez eszembejutott, körbement a kalap… Én eközben azon imádkoztam, hogy csak ez a 255 dollár jöjjön össze, hogy ez a plusz költség ne terhelje egyáltalán az otthoniakat. A kalap meglátásom szerint túl gyorsan ment körbe a 22-23 ember között, nem volt 3 perc sem az egész. Aztán megszámoltuk és tippeljetek mennyi lett a végösszeg? Sosem találnátok ki… 700 dollár!!!!!!!!!!! Nem tértem magamhoz, egyszerűen olyan csodás érzés kerített hatalmába akkor, amikor tudatosult bennem, hogy ezek az emberek engem ennyire kedvelnek! Szuper dolog. Komolyan kívánom, hogy éljétek át kedves olvasóim! Ezután már igazán semmi nem ronthatta el a kedvem, szinte repkedtem az örömtől! Ráadásul aznap még a képemet is sikeresen előhívtam, pormentesen, egyszerűen tökéletesre!
December 4: Utolsó nap a héten! Hál’ istennek, végre már közeledett a hétvége és nekem annyira nagyon szükségem volt már az alvásra, hogy jajj nagyon. Utolsó órámon drámán, elkezdtünk kisebb videókat felvenni. Azt még szerintem nem említettem, hogy év végére egy fél órás kisfilmmel készül a csapat, az előkészületeken már túl vagyunk, a kamerákat beizzítottuk, minden használatra készen állt egy jó kezdéshez.
Több különböző karakterrel dolgozunk, egyenlőre nem mondok semmit, majd ha befejezzük, csináltatok feliratot hozzá és megnézetem minden blogolvasómmal. Az én karakteremet Hazel-nek hívják, nem régen költözött ide Magyarországról a szüleivel, de egyik barátnőjénél lakik, akiért teljesen oda van, követi mindenfelé, akár az árnyék. Titokzatos. :)
Annyira jól telt ez a napom is, és hiába voltam fáradt, már a szemeim előtt lebegett a másnapi úszóverseny, amire be voltam nevezve. Este gondolkodtam is, hogy mire lesz szükségem másnap, mikor beugrott, hogy te jó ég az egész úszócuccom a suliban van a szekrényemben!!! Mondanom se kell a kedvem egyből odavolt, csak arra tudtam gondolni, hogy hogyan lehettem ekkora marha. Ugyanis csütörtökön vittem én a cuccomat, hogy majd megyek úszni, de aztán rájöttem, hogy nincs időm se erőm elmenni. (A rotary gyűlésen közölték, hogy egy hét múlva esedékes a prezentációm, ami elvileg januárban lett volna…) Így aztán otthagytam, hogy majd jó lesz ott következő hétig. Tehát most telefonálgathattam, mint az őrült körbe körbe, hogy ki az aki kinyitja nekem az iskolát péntek este fél 9-kor. Hát senki, gondoltátok volna?! :)
Szóval másnap szomorú szájjal keltem, nem tudtam versenyezni, hiába lett volna addigra úszó meg minden, az nem ugyanaz.. Lélekben én már úgy voltam vele, hogy aznap néző leszek csak. Ennyi jó után már kötelező volt valami rossznak is történnie, ez a Dóri forma. Legyetek büszkék rám otthoniak! Már mindenki ismeri azt a szót, hogy „magyar” és egyenest velem köti össze. Hehe.
Összességében jól telt a szombatom, a parton több emberrel volt lehetőségem megismerkedni és beszélgetni, de azért irigykedtem a többiekre. Majd legközelebb, nem törte le annyira a kedvem, így utólag belegondolva… :)
Peace & Love. ♥
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://lovelita-usa.blog.hu/api/trackback/id/tr531616868
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nózi87 2009.12.24. 16:35:23
Szia! Remélem nem gondoltad komolyan,hogy abbahagyod az írást!!!!, mert jó olvasni mindet, legalább kapunk egy kis szelet Amerikát!
Egyébként jó lesz,ha elküldöd anyukádnak a süti receptet, de itt az enyém is:)-norit87@freemail.hu.
Kellemes Ünnepeket!
Nóri
Egyébként jó lesz,ha elküldöd anyukádnak a süti receptet, de itt az enyém is:)-norit87@freemail.hu.
Kellemes Ünnepeket!
Nóri
Utolsó kommentek